| dbo:abstract
| - A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer. A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva. A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. 3 méter hosszú, a hasonlóan – melyet néha a buccinával azonosnak tekintenek – G alakban meghajlított bronzból készült trombitaféle, szűk hangtölcsérrel és átlós fa merevítőrúddal. A hangszerjátékos, a buccinator a rudat egyik kezében tartva a vállán egyensúlyozza, a másik kezével a tölcsér alakú fúvókát szorítja ajkaihoz. A hangszer fúvóka utáni szakasza lefelé haladva a háta mögé kanyarodik, majd nagy ívben a válla, feje fölé visszagörbülve előre néző tölcsérben végződik. Az őrségváltások jelzésére használták, temetéskor, ünnepi eseményeken szólalt meg. A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a buccina hangja a zenész fúvókához szorított ajkainak rezgéséből fakad. Hangkészlete a natúrkürthöz, natúrtrombitához hasonlóan csak a csövébe zárt levegőoszlop természetes rezonanciáiból áll, valószínűleg csak néhány hangból álló szignálokat, fanfárokat játszottak rajta. Az arab mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina szóból származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzᔞszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezn ปrázolták. A késiekben szaruból, talán fปól és fémből is készítették, a kagyl༿ormát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. 3 méter hosszú, a cornuhoz hasonl༺n – melyet néha a buccinával azonosnak tekintenek – G alakban meghajlított bronzból készült trombitaféle, szűk hangtölcsérrel és átlós fa merevítőrl. A hangszerjátékos, a buccinator a rudat egyik kezn tartva a vállán egyensúlyozza, a másik kezével a tölcsér alakú fúvókát szorítja ajkaihoz. A hangszer fúvóka utáni szakasza lefelé haladva a háta mögé kanyarodik, majd nagy ívben a válla, feje fölé visszagörbülve előre néző tölcsérben végzᔝik. Az őrségváltások jelzésére használták, temetéskor, ünnepi eseményeken szólalt meg.A ti tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonl༺n a buccina hangja a zenész fúvókához szorított ajkainak rezgésປől fakad. Hangkészlete a natúrkürthöz, natúrtrombitához hasonl༺n csak a csöv zárt levegőoszlop természetes rezonanciáiból áll, valószínűleg csak néhány hangból álló szignálokat, fanfárokat játszottak rajta.Az arab nafir mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina sz༻ól származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. 3 méter hosszú, a cornuhoz hasonlóan – melyet néha a buccinával azonosnak tekintenek – G alakban meghajlított bronzból készült trombitaféle, szűk hangtölcsérrel és átlós fa merevítőrúddal. A hangszerjátékos, a buccinator a rudat egyik kezében tartva a vállán egyensúlyozza, a másik kezével a tölcsér alakú fúvókát szorítja ajkaihoz. A hangszer fúvóka utáni szakasza lefelé haladva a háta mögé kanyarodik, majd nagy ívben a válla, feje fölé visszagörbülve előre néző tölcsérben végződik. Az őrségváltások jelzésére használták, temetéskor, ünnepi eseményeken szólalt meg.A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a buccina hangja a zenész fúvókához szorított ajkainak rezgéséből fakad. Hangkészlete a natúrkürthöz, natúrtrombitához hasonlóan csak a csövébe zárt levegőoszlop természetes rezonanciáiból áll, valószínűleg csak néhány hangból álló szignálokat, fanfárokat játszottak rajta.Az arab nafir mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina szóból származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
- A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer. A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva. A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. 3 méter hosszú, a hasonlóan – melyet néha a buccinával azonosnak tekintenek – G alakban meghajlított bronzból készült trombitaféle, szűk hangtölcsérrel és átlós fa merevítőrúddal. A hangszerjátékos, a buccinator a rudat egyik kezében tartva a vállán egyensúlyozza, a másik kezével a tölcsér alakú fúvókát szorítja ajkaihoz. A hangszer fúvóka utáni szakasza lefelé haladva a háta mögé kanyarodik, majd nagy ívben a válla, feje fölé visszagörbülve előre néző tölcsérben végződik. Az őrségváltások jelzésére használták, temetéskor, ünnepi eseményeken szólalt meg. A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a buccina hangja a zenész fúvókához szorított ajkainak rezgéséből fakad. Hangkészlete a natúrkürthöz, natúrtrombitához hasonlóan csak a csövébe zárt levegőoszlop természetes rezonanciáiból áll, valószínűleg csak néhány hangból álló szignálokat, fanfárokat játszottak rajta. Az arab mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina szóból származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzᔞszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezn ปrázolták. A késiekben szaruból, talán fปól és fémből is készítették, a kagyl༿ormát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. 3 méter hosszú, a cornuhoz hasonl༺n – melyet néha a buccinával azonosnak tekintenek – G alakban meghajlított bronzból készült trombitaféle, szűk hangtölcsérrel és átlós fa merevítőrl. A hangszerjátékos, a buccinator a rudat egyik kezn tartva a vállán egyensúlyozza, a másik kezével a tölcsér alakú fúvókát szorítja ajkaihoz. A hangszer fúvóka utáni szakasza lefelé haladva a háta mögé kanyarodik, majd nagy ívben a válla, feje fölé visszagörbülve előre néző tölcsérben végzᔝik. Az őrségváltások jelzésére használták, temetéskor, ünnepi eseményeken szólalt meg.A ti tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonl༺n a buccina hangja a zenész fúvókához szorított ajkainak rezgésປől fakad. Hangkészlete a natúrkürthöz, natúrtrombitához hasonl༺n csak a csöv zárt levegőoszlop természetes rezonanciáiból áll, valószínűleg csak néhány hangból álló szignálokat, fanfárokat játszottak rajta.Az arab nafir mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina sz༻ól származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. 3 méter hosszú, a cornuhoz hasonlóan – melyet néha a buccinával azonosnak tekintenek – G alakban meghajlított bronzból készült trombitaféle, szűk hangtölcsérrel és átlós fa merevítőrúddal. A hangszerjátékos, a buccinator a rudat egyik kezében tartva a vállán egyensúlyozza, a másik kezével a tölcsér alakú fúvókát szorítja ajkaihoz. A hangszer fúvóka utáni szakasza lefelé haladva a háta mögé kanyarodik, majd nagy ívben a válla, feje fölé visszagörbülve előre néző tölcsérben végződik. Az őrségváltások jelzésére használták, temetéskor, ünnepi eseményeken szólalt meg.A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a buccina hangja a zenész fúvókához szorított ajkainak rezgéséből fakad. Hangkészlete a natúrkürthöz, natúrtrombitához hasonlóan csak a csövébe zárt levegőoszlop természetes rezonanciáiból áll, valószínűleg csak néhány hangból álló szignálokat, fanfárokat játszottak rajta.Az arab nafir mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina szóból származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
|
| rdfs:comment
| - A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer. A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva. Az arab mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina szóból származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzᔞszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezn ปrázolták. A késiekben szaruból, talán fปól és fémből is készítették, a kagyl༿ormát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. (hu)
- A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer. A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva. Az arab mellett ezt a hangszert is a trombita és a harsona ősének tekintik, annyi bizonyos, hogy a buccina szóból származik a francia busine, a német posaune, azaz pozan, puzón szó. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzᔞszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezn ปrázolták. A késiekben szaruból, talán fปól és fémből is készítették, a kagyl༿ormát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. (hu)
- <api batchcomplete="">A buccina vagy bucina egy etruszk eredetű, a rómaiak által katonai jelzőeszköznek használt tölcséres fúvókájú hangszer.A buccina korai változata, a buccina marina spirálisan csavart formájú kónikus kagylókürt volt, rendszerint tritonok vagy tengerészek kezében ábrázolták. A későbbiekben szaruból, talán fából és fémből is készítették, a kagylóformát utánozva.A katonai buccina szűk menzúrájú, kb. (hu)
|
